Mindannyian átéltük már azt a bizonytalanságot, amit egy új helyzet, egy váratlan fordulat hoz az életünkbe. Az utóbbi években nagyon sok minden változott a világban, életünk tele van globális kihívásokkal, melyeknek hatása mindannyiunk életében érezhető. A COVID-19 pandémia valamilyen szinten még mindig jelen van. A háború Ukrajnában hatalmas humanitárius válságot idézett elő, és gazdasági bizonytalanságot szült világszerte. Az infláció az egekbe szökött, az energiaárak pedig kiszámíthatatlanok. Napjaink felgyorsult világában a technológiai változások elkerülhetetlen folyamatmódosításokat generálnak. Nekünk pedig folyamatosan alkalmazkodnunk, fejlődnünk, változnunk kell, hogy helytálljunk az életünk minden területén.

Jelenkorunk nagy igazsága: „Semmi sem állandó, csak a változás maga.” Pedig a gondolat magától Hérakleitosztól való.

Ez a sok bizonytalanság természetesen hatással van a pszichénkre is. A félelem, a szorongás, a stressz és a depresszió mind gyakoribbá váltak. A jövőkép bizonytalanná vált, és sokan nem mernek tervezni, akár a rövid-, akár a hosszútávot illetően. Hogy mindezt hogyan éljük meg, az nagyban függ az egyéni megküzdési mechanizmusainktól, a támogató hálózatunktól (család, barátók) és a személyiségünktől. Egyesek számára ez az időszak megerősíti a félelmeket, és megbénítja őket. Mások számára viszont ez egy lehetőség az önvizsgálatra, az értékek újrafogalmazására, és arra, hogy felismerjék, mi az igazán fontos az életben.

A változást vagy mi kezdeményezzük, vagy akaratukon kívül a részesévé válunk. Nem szeretem úgy jellemezni, hogy elszenvedjük, mert a szenvedés szó elég negatívan cseng. Klienseim közül is sokan kerestek meg azzal, hogy sarokba szorítva érzik magukat, mert nem tudják, merre tovább. Van, aki magánéleti, van, aki munkahelyi, de élethelyzetbeli változás előtt vagy közben van.  A változás szele néha ijesztőnek tűnhet, de valójában tele van lehetőségekkel. Sajnos sokszor tapasztalom, hogy az emberek többsége viszont inkább marad a biztonságosnak vélt helyzetben attól függetlenül, hogy nem érzi jól magát benne. Nem szeretne, vagy nem mer változtatni.

Miért félünk a változástól?

Agyunk evolúciósan arra van programozva, hogy keresse a biztonságot és a megszokottat. Ezért természetes reakció a félelem, a bizonytalanság.

A változástól való félelem, valahol belénk van kódolva. A változást kísérő új helyzet ismeretlen – védeni szeretnénk magunkat az ismeretlentől. A változás a már többször emlegetett komfortzónán kívül van.  A változással járhatnak olyan új elvárások, melyek teljesítéséhez többlet energiát kell belefektetnünk mindennapjainkba. Pl. nyelvet kell tanulni, új folyamatokat kidolgozni, új napi rutint kell kialakítanunk, új embereket kell megismernünk stb. Gondoljunk bele abba a helyzetbe, amikor a jelenlegi komforzónánk határai szűkebbek voltak – akkor is át kellett lépnünk a biztos határait a bizonytalanért, ahhoz, hogy eljussunk oda, ahol most vagyunk, azaz fejlődjünk!

De akkor miért nem látjuk a lehetőséget?

A félelem beszűkíti a látókörünket. Amikor félünk, nehezen látjuk meg a potenciált, a pozitív kimeneteleket. Csak a kockázatokra, a negatív lehetőségekre fókuszálunk.

Általában a változás szó hallatán azok a kérdések merülnek fel bennünk, hogy miért én? Miért nekem? Miért itt és most?

Helyette keretezd át ezeket a kérdéseket! Nézd másik szemszögből!  – Vajon miért kaptam most ezt az élettől? – Mit kell tanulnom ettől a helyzetből? -Mi lesz jobb? Addig, amíg olyanon dühöngsz, amire nincs ráhatásod, helyette azt az időt használd ki, hogy a lehetőséget lásd meg egy változásban! Minden feladatot, élethelyzetet, változást azért kapsz az életedben, mert neked éppen arra van szükséged.

Mi befolyásolhatja, hogy ki hogyan éli meg ezt az időszakot:

A változás nagyon sokszor pozitív irányú, amit a folyamat elején legtöbbször kétkedve fogadunk. Azt gondolom, hogy a mentálisan edzett embertársaim jobban kezelik a változásokat, mert magabiztosabbak és a hirtelen fellépő problémákra jobban reagálnak, mint azok, akik csak sodródnak a hétköznapok árjával. Nem állítom, hogy annak, aki mentálisan-fejben rendben van, nem kihívás egy-egy változás kezelése, de a lelki bizonytalanság nem kicsinek mondott faktorát ellensúlyozni tudja a tudatos gondolkodással.

• Korábbi tapasztalatok: Akik korábban már megtapasztalták a traumát, a bizonytalanságot, vagy a veszteséget, azok nehezebben birkózhatnak meg a jelenlegi helyzettel.
• Személyiség: Az optimistább, rugalmasabb személyiségű emberek könnyebben alkalmazkodnak a változásokhoz.
• Támogató hálózat: A család, a barátok, a közösség támogatása segít megbirkózni a nehézségekkel.
• Megküzdési mechanizmusok: Az egészséges megküzdési mechanizmusok, mint például a sport, a meditáció, a hobbi, segítenek csökkenteni a stresszt.

A változás feldolgozásának állomásai:

Zavarodottság-tagadás: Megpróbáljuk figyelmen kívül hagyni az információt és igyekszünk úgy tenni, mintha az nem is létezne. Nem veszünk tudomást a változás szükségességéről, céljáról.

Düh az értetlenség, az érzelmek időszaka. Mindenkire is dühös vagyok, aki a változás hírével jött.

Alkudozás: A változás szükségszerűségét kezdjük feldolgozni, de csak egy részével barátkozunk még csak meg. Kezdünk az elfogadás szakaszába lépni, de még ösztönszerűen alkudozunk.

Depresszív fázis: Felfogjuk, hogy nincs mit tenni, elkerülhetetlen a változás! Nagyobb változások esetén eljutunk a gödör aljára. Nagyon negatívan tekintünk a változásra.

Próbálgatás: Több jót látunk a változás hatásai között, mint nem, de nem tudjuk még teljesen elfogadni.

Elfogadás: látjuk a változás értelmét, tudjuk kontrollálni az életünkre gyakorolt hatását. Alapjában véve elfogadjuk a változást. 

Hogyan hozhatunk jó döntést egy ilyen helyzetben?

A jó döntéshez önismeretre, önbizalomra és bátorságra van szükségünk.

• Önismeret: Ismerd meg az értékeidet, a céljaidat, az erősségeidet és a gyengeségeidet! Ez segít abban, hogy olyan döntést hozz, ami összhangban van önmagaddal.
• Önbizalom: Higgy magadban és a képességeidben! Bízz abban, hogy képes vagy megbirkózni az új helyzettel, és megtalálni a legjobb megoldást.
• Bátorság: Lépj ki a komfortzónádból! A változás sokszor kockázatvállalással jár, de a bátorságod meghozza a gyümölcsét.

Fontos, hogy tudatosítsuk magunkban, hogy nem vagyunk egyedül. Beszéljünk a félelmeinkről, kérjünk segítséget, ha szükségünk van rá. Az is lényeges, hogy ne csak a negatívumokra fókuszáljunk. Próbáljunk meg olyan dolgokat is találni az életünkben, amik örömet okoznak, és amikért hálásak lehetünk. Az élet kis örömeire való odafigyelés sokat segíthet abban, hogy pozitívabban és reményteljesebben tekintsünk a jövőbe.

Coachként abban tudlak támogatni, hogy:

• Feltárjuk a félelmeid valódi okát. Mi az, amitől igazán félsz? Mi a legrosszabb, ami történhet?
• Kiszélesítjük a perspektívádat. Milyen lehetőségeket rejt magában az új helyzet? Milyen pozitív dolgok származhatnak belőle?
• Fejlesztjük az önismeretedet. Milyen értékek mentén szeretnél dönteni? Mik a hosszú távú céljaid?
• Megerősítjük az önbizalmadat. Hiszek benned és a képességeidben! Segítek, hogy te is higgy magadban.
• Bátorítunk a cselekvésre. A legjobb döntés is haszontalan, ha nem cselekszel.

Ne feledd, a változás az élet része! Ne félj tőle, hanem tekints rá úgy, mint egy lehetőségre a fejlődésre, a tanulásra és az új élményekre!

„Nincs mód kitérni a változás elől. Az állandóság gondosan felépített álma csak annyit ér, mint a homokvár a tengerparton. Még a dagályig sem tart ki: szétmállasztja a nap, és reggelre jóformán nyoma sem marad.” – Joanne Harris 

Ha úgy érzed, elakadtál, és szükséged van egy támogató társra az utadon, keress bátran!