Nemrégiben részt vettem egy sportpszichológiai konferencián, ahol az egyik előadó egy rendkívül elgondolkodtató kérdést tett fel. Arról beszélt, hogy a mai Testnevelési Egyetem hallgatói, akik hamarosan edzőként állnak majd a pálya szélén, vajon milyen támogatásra számíthatnak, ha bizonytalanok, ha problémáik adódnak, vagy ha egyszerűen csak egy kis megerősítésre vágynak. „Ki simogatja meg az edzők buksiját?” – hangzott el a kérdés, ami azóta is a fejemben motoszkál.

Sport coachként és mentáltrénerként nap, mint nap találkozom, beszélgetek edzőkkel, akik hatalmas felelősséget viselnek a vállukon. Nem csupán a technikai tudás átadásáról van szó, hanem arról is, hogy mentorok, példaképek és támaszok legyenek a sportolók számára. De mi történik akkor, ha ők maguk kerülnek nehéz helyzetbe? Mi van, ha a kiégés fenyegeti őket, vagy éppen a mentális egészségük romlik meg a folyamatos nyomás alatt?

Ebben a blogbejegyzésben arra a kérdésre keresem a választ, hogy az edzőknek milyen kihívásokkal kell szembenézniük a mai sportvilágban, és miért fontos, hogy odafigyeljünk rájuk. Megvizsgálom, miért nehezebb a helyzetük most, mint korábban, és hogyan segíthetünk nekik abban, hogy megőrizzék a lelki egyensúlyukat, és továbbra is a legjobb edzői attitűddel álljanak a pálya szélén.

1. Az edzői szerep átalakulása- Nehezebb a helyzet most, mint 10 évvel ezelőtt?

Munkám során és sport szülőként is egyértelműen látom, hogy az edzői szerep gyökeresen megváltozott. Tíz-tizenöt évvel ezelőtt az edzők elsősorban a technikai és taktikai képzésre fókuszáltak. A sportolók fejlődése, a győzelem volt a fő cél, és a mentális felkészítés, ha egyáltalán szóba került, legfeljebb a „szedd össze magad” szintjén mozgott.

Ma már ez korántsem így van. Az edzőknek sokkal összetettebb feladatokkal kell megbirkózniuk. Nemcsak a sportolók fizikai és technikai fejlődéséért felelnek, hanem a mentális jólétükért is. A közösségi média térnyerésével, a Z generáció és az Alfa generáció sajátos igényeivel, valamint a szülői elvárások növekedésével az edzők egyre nagyobb nyomás alá kerülnek. Nekik kell kezelniük a konfliktusokat, motiválniuk a különböző generációkhoz tartozó sportolókat, és mindeközben a saját mentális egészségüket is megőrizniük. Ez a többlet teher, a folyamatos rendelkezésre állás és a „mindentudó” szerep elvárása sokkal megterhelőbbé teszi a munkájukat, mint valaha.

2. Miért fenyegetheti az edzőket a burnout?

A megnövekedett elvárások és a folyamatos stressz sajnos egyenes úton vezethet a kiégéshez. A kutatások is alátámasztják, hogy az elit szintű edzők körében aggasztóan magas a mentális egészségügyi problémák, például a szorongás, a depresszió és a kiégés előfordulása (Kegelaers et al., 2021; Pilkington et al., 2022). De miért éppen ők vannak ennyire kitéve ennek a veszélynek?

Ennek több oka is van.

• Először is, a hosszú munkaórák és a folyamatos utazás, ami sokszor a feladatok része, felborítja a munka-magánélet egyensúlyát.
• Másodszor, a sportvilágban elterjedt „mindig be kell tenni a plusz munkát” mentalitás, ahol az önfeláldozás normává válik, hozzájárul a kimerültséghez.
• Harmadszor, az edzők gyakran szembesülnek a sportolók mentális egészségügyi problémáival, ami érzelmileg rendkívül megterhelő lehet.
• Negyedszer, a folyamatos teljesítménykényszer és a nyilvános kritika (gondoljunk csak a szurkolókra vagy a médiára) szintén hozzájárul a stresszhez.

Mindezek együttesen olyan környezetet teremtenek, ahol a kiégés szinte elkerülhetetlen, ha nincs megfelelő támogatás.

3. Mikor van szükség segítségre?

Sok edző hajlamos figyelmen kívül hagyni a mentális egészség romlásának jeleit, hiszen a sportban a „keménység” és a „kitartás” az alapvető elvárás. Azonban fontos, hogy felismerjük azokat a pillanatokat, amikor segítségre van szükség. Mik ezek a jelek?

• Fizikai tünetek: Krónikus fáradtság, alvászavarok, fejfájás, emésztési problémák.
• Érzelmi tünetek: Ingerlékenység, szorongás, lehangoltság, motivációhiány, cinizmus, apátia.
• Viselkedésbeli változások: Visszahúzódás, szociális elszigetelődés, érdeklődés elvesztése a korábbi hobbik iránt, teljesítményromlás.

Ha ezeket a jeleket tapasztalod magadon, vagy edzőtársaidon, az már egyértelmű figyelmeztetés. Ne várd meg, amíg a helyzet súlyosbodik! Az időben érkező támogatás kulcsfontosságú.

4. Megelőzés és reziliencia:

A reziliencia, vagy más néven lelki ellenálló képesség, az a képesség, hogy az egyén sikeresen alkalmazkodjon a stresszhez, a traumákhoz, a tragédiákhoz, a fenyegetésekhez vagy a jelentős stresszforrásokhoz. Ez nem azt jelenti, hogy valaki nem érez fájdalmat vagy szorongást, hanem azt, hogy képes felállni a nehézségekből, tanulni belőlük, és erősebben folytatni.

Hogyan őrizzük meg a mentális egészséget?

A kiégés megelőzése és a mentális egészség megőrzése érdekében az edzőknek proaktív lépéseket kell tenniük. Sport coachként a következőket javaslom:

• Munka-magánélet egyensúly: Határozz meg egyértelmű határokat a munka és a magánélet között. Tervezz be rendszeres pihenőidőt, és tartsd is be! Ahogy a sportolók esetében a periodizáció, úgy az edzők esetében is a pihenés elengedhetetlen (Bentzen et al., 2016).
• Mentális egészségügyi képzés: Vegyél részt mentális egészségügyi képzéseken, workshopokon, amelyek segítenek felismerni a stressz jeleit, és hatékony megküzdési stratégiákat tanítanak (O’Connor & Casey, 2015).
• Öngondoskodás: Fordíts időt a saját feltöltődésedre! Sportolj, meditálj, olvass, tölts időt a szeretteiddel. A mindfulness alapú gyakorlatok, mint az önreflexió és a meditáció, segíthetnek az érzelmi tudatosság fejlesztésében (Hägglund et al., 2022; Longshore & Sachs, 2015).
• Támogató közeg: Ne félj segítséget kérni! Beszélj a kollégáiddal, a barátaiddal, a családoddal. Egy erős támogató közeg sokat segíthet a nehézségek leküzdésében.

5. Hogyan segíthet egy sport coach vagy mentáltréner?

Sport coachként és mentáltrénerként pontosan tudom, hogy az edzőknek is szükségük van támogatásra. Az én szerepem az, hogy segítsek nekik felismerni a problémákat, hatékony megküzdési stratégiákat kialakítani, és megőrizni a mentális egészségüket. Hogyan teszem ezt?

• Egyéni konzultációk: Személyre szabott beszélgetések során feltárjuk a stressz okait, és kidolgozzuk a személyes mentáltréning tervet. Például, ha egy edző a folyamatos időhiány miatt küzd, segítek neki priorizálni a feladatokat, delegálni, és hatékonyabban beosztani az idejét. Ahogy egy edző fogalmazott: „A mentáltréner segített rendet tenni a fejemben, és rájöttem, hogy nem kell mindent egyedül csinálnom.”
• Képzések és workshopok: Csoportos foglalkozásokon tanítom a stresszkezelési technikákat, a kommunikációs készségeket, és a mentális egészség megőrzésének fontosságát. Egyik workshopomon például a légzőgyakorlatok erejét mutattam be, és az edzők meglepődve tapasztalták, milyen gyorsan képesek lenyugodni egy-egy feszült helyzetben.
• Pszichológiai biztonság: Segítek abban, hogy az edzők olyan környezetet teremtsenek, ahol a sportolók és ők maguk is biztonságban érzik magukat, és nyíltan beszélhetnek a problémáikról (Rice et al., 2022). Vezesd be a heti „érzelmi check-in” gyakorlatot, ahol mindenki elmondhatja, hogyan érzi magát, mert ez jelentősen javítja a kommunikációt a csapaton belül.
• Visszatérés a munkába: Ha egy edzőnek pihenésre van szüksége, segítek a visszatérés megtervezésében, hogy zökkenőmentes legyen a folyamat (Currie & Purcell, 2021). Például egy futballedző, aki kiégés miatt tartott szünetet, fokozatosan tért vissza a pályára, és ma már sokkal tudatosabban kezeli a stresszt.

6. Miért fontos a jó kommunikáció az edzők között?

Egy egyesületen vagy szakosztályon belül az edzők közötti kommunikáció és viszony minősége alapvetően befolyásolja a csapat egységét és a sportolók fejlődését. Ha az edzők jól kommunikálnak egymással, az számos előnnyel jár:

• Egységes szemlélet: A közös célok és értékek mentén dolgozva az edzők egységes üzenetet közvetítenek a sportolók felé, ami erősíti a csapat egységét. Például, ha egy úszóedző és egy erőnléti edző összehangoltan dolgozik, a sportoló sokkal tisztább képet kap a fejlődési útjáról. Ahogy John Wooden, a legendás kosárlabda edző mondta: „A csapatmunka az a képesség, hogy együtt dolgozzunk egy közös cél érdekében. Az a képesség, hogy egyéni eredményeket közös célok felé irányítsunk. Ez az, ami lehetővé teszi a hétköznapi embereknek, hogy szokatlan eredményeket érjenek el.”
• Tudásmegosztás: Az edzők tanulhatnak egymástól, megoszthatják a tapasztalataikat, és közösen fejleszthetik a módszereiket. Egy-két kollégámmal mi is rendszeresen tartunk „best practice” megbeszéléseket, ahol bemutatjuk egymásnak a sikeres feladatokat, eredményes gyakorlatokat.
• Konfliktuskezelés: A nyílt kommunikáció segít a konfliktusok időben történő felismerésében és kezelésében, mielőtt azok elmérgesednének. Egy junior csapat edzői között felmerült nézeteltérést például egy mediált beszélgetéssel sikerült feloldani, ami megerősítette mind az edzői, mind a sportolói csapat egységét.
• Támogató közeg: Az edzők egymásnak is támogatást nyújthatnak, ami különösen fontos a nehéz időszakokban. Egy kézilabda edző mesélte, hogy a kollégái tartották benne a lelket, amikor a csapata rossz szériában volt.

7. Hogyan hozzunk létre egy erős közösséget?

Egy erős edzői csapat összeállítása, különösen már meglévő edzőkből, nem könnyű feladat, de korántsem lehetetlen. Néhány tipp, amit sport coachként javaslok:

• Fontosak a közös víziók és értékek. Beszéljétek meg, mi a közös célotok, milyen értékeket képviseltek. Ez segít az edzői attitűd összehangolásában. Például, ha minden edző egyetért abban, hogy a sportolók mentális egészsége legalább olyan fontos, mint a fizikai teljesítmény, az egységesebb megközelítést eredményez.
• Kihagyhatatlan a rendszeres kommunikáció. Tartsatok rendszeres megbeszéléseket, ahol nyíltan beszélhettek a problémákról, sikerekről, és megoszthatjátok a tapasztalataitokat. Egy futballklubnál bevezették a heti „edzői kerekasztalt”, ahol mindenki elmondhatta a véleményét, és ez jelentősen javította a kommunikációt és az eredményességet.
• Szervezzetek közös képzéseket, ahol az edzők együtt tanulhatnak, és fejleszthetik a készségeiket. Egy közös mentáltréning workshop például nemcsak a tudásukat bővítheti, hanem a csapat egységét is erősíti.
• Vegyetek részt csapatépítő tréningeken, ahol kötetlen formában ismerhetitek meg egymást, és erősíthetitek a csapat egységét. Egy evezős csapat edzői például egy közös főzésen vettek részt, ami oldotta a feszültséget és közelebb hozta őket egymáshoz. Főzzetek együtt valami finomat, mindenki olyan hozzávalót hozzon, ami jellemezi őt vagy amit a csapatba is bele tud tenni.
• A tapasztaltabb edzők mentorálhatják a fiatalabbakat, ami segíti a tudás átadását és a támogató közeg kialakítását. Ahogy egy fiatal edző mondta: „A mentorom nélkül sokkal nehezebb lenne. Ő az, akihez bármikor fordulhatok tanácsért.”

8.Amiről beszélnünk kell még az a generációs szakadék áthidalása. Milyen az Alfa generáció és Z generáció az edzők szemével?

Ahogy már említettem, az edzőknek ma már az Alfa generáció és a Z generáció sportolóival is együtt kell dolgozniuk, akiknek egészen más az igényük és a motivációjuk, mint a korábbi generációknak. Ez a generációs szakadék komoly kihívást jelenthet, ha nincs megfelelő kommunikáció és megértés.

• Az Alfa generáció tagjai digitális bennszülöttek, akik a technológia világában nőttek fel. Gyors visszajelzésre vágynak, vizuális típusok, és a gamifikált elemekre jól reagálnak. Az edzőknek alkalmazkodniuk kell ehhez, és be kell építeniük a digitális eszközöket, játékos elemeket a mentáltréningbe és az edzésekbe.
• A Z generáció tagjai szintén technológiafüggők, de ők már a céltudatosságra és a közösségi élményre is nagy hangsúlyt fektetnek. Fontos számukra a csapat egység, és hogy értsék a „miértet” a feladatok mögött.

Például, egy úszóedző mesélte, hogy korábban csak a stopperrel és a fegyelemmel dolgozott. Azonban az Alfa generáció tagjai számára ez unalmasnak bizonyult. Ezért bevezetett egy applikációt, ahol a sportolók nyomon követhetik a saját fejlődésüket, pontokat gyűjthetnek a teljesítményükért, és virtuális „kitűzőket” szerezhetnek. Emellett a szárazföldi edzésekbe játékos elemeket, például rövid, intenzív, kihívásokkal teli feladatokat épített be, amelyek azonnali visszajelzést adtak. Ez a változtatás jelentősen növelte a sportolók motivációját és elkötelezettségét. Ahogy ő fogalmazott: „Rájöttem, hogy nem elég, ha én tudom, mit csinálok. Nekik is látniuk kell a célt, és érezniük kell, hogy a fejlődés szórakoztató.”

Az edzőknek meg kell tanulniuk, hogyan motiválják és kommunikálják hatékonyan a feladatokat ezekkel a generációkkal. Ez a sport coaching egyik legfontosabb feladata ma. Erről egy korábbi cikkemben már írtam.

9. A mentáltréning a kulcs a sikerhez. Nem csak a sportolóknak!

Sokan gondolják, hogy a mentáltréning csak az elit sportolóknak való, pedig ez korántsem így van. Az edzők is óriási hasznát vehetik a mentáltréning technikáknak, hiszen ezek segítenek a stressz kezelésében, a koncentráció javításában, és a mentális egészség megőrzésében.

A mentáltréning magában foglalhatja a vizualizációt, a légzőgyakorlatokat, a pozitív önbeszédet, és a mindfulness technikákat. Ezek a módszerek segítenek az edzőknek abban, hogy a nyomás alatt is higgadtak maradjanak, és a legjobb edzői attitűddel végezzék a feladatokat. Én magam is rendszeresen alkalmazom ezeket a technikákat, és látom, milyen pozitív hatással vannak az edzők teljesítményére és jólétére.

10. Hova fordulhatnak az edzők?

Ha egy edzőnek segítségre van szüksége, fontos, hogy tudja, hova fordulhat támogatásért. Szerencsére egyre több forrás áll rendelkezésre:

• Sport coachok, sportpszichológusok és mentáltrénerek: Szakemberek, akik egyéni és csoportos konzultációkkal segítenek a mentális egészség megőrzésében és a kiégés megelőzésében.
• Sportegyesületek és szövetségek: Egyre több szervezet ismeri fel az edzők mentális egészségének fontosságát, és kínál támogatást képzések, workshopok, vagy akár mentális egészségügyi programok formájában.
• Kollégák és mentorok: A csapat egység és a jó kommunikáció az edzők között is kulcsfontosságú. Beszélj a kollégáiddal, kérj tanácsot a tapasztaltabb edzőktől! Lehet, hogy segít az ő példája, de az is lehet, hogy „csak” inspirál vagy felnyitja a szemed egy új megoldás felé.
• Online források: Számos online platform és cikk nyújt információt és segítséget a mentális egészség megőrzéséhez. ezekkel azért légy óvatos, mert elég sok félrevezető információ is található az interneten.

Fontos, hogy az edzők ne érezzék magukat egyedül a problémáikkal. A támogató közeg ereje hatalmas, és együtt sokkal könnyebb megbirkózni a kihívásokkal.

És egy kis gondolatébresztő, ha már eddig olvastál😉

Az edzők szerepe ma már sokkal összetettebb és megterhelőbb, mint valaha. A mentális egészségük megőrzése kulcsfontosságú ahhoz, hogy hosszú távon is hatékonyan végezhessék a feladatokat, és a legjobb edzői attitűddel álljanak a sportolók mellett. A kiégés megelőzése, a megfelelő támogatás és a mentáltréning beépítése a mindennapokba elengedhetetlen.

Fontos, hogy mi, a sportvilág szereplői – sportszülők, szakosztályvezetők, sportolók – felismerjék az edzők láthatatlan terheit, és aktívan hozzájáruljanak egy olyan támogató közeg kialakításához, ahol az edzők is biztonságban érzik magukat, és nyíltan beszélhetnek a problémáikról. A jó kommunikáció és a csapat egység az edzők között nemcsak az ő jólétüket szolgálja, hanem a sportolók fejlődését és a sport jövőjét is.

Te mit gondolsz? Milyen további feladatokkal kell szembenézniük az edzőknek a mai sportvilágban? Hogyan tudnánk még hatékonyabban támogatni őket?