Sok gyerek sportol, és nagyon sok tehetség van köztük. A kiegyensúlyozott táplálkozás mindenki számára fontos, különösen a fejlődésben lévő gyermekek esetében. Felmerül azonban a kérdés: vajon a megnövekedett edzésterheléssel együtt nőnek-e a táplálkozási igényeik is? Szükségük van-e a gyerekeknek speciális sporttáplálkozásra?

Ezt a kérdést gyakran felteszik nekem, és a válasz, mint oly sokszor, most is az, hogy „attól függ”.

Hogy árnyaltabb képet kapjunk, bontsuk a kérdést néhány kisebbre:

• Alapvetően eltér-e a gyermekek élettana a felnőttekétől?
• Eltérőek-e a gyermekek táplálkozási szükségletei?
• Eltérőek-e a gyermekekre vonatkozó táplálkozási ajánlások a felnőttekétől?

Miután ezekre a kérdésekre választ kapunk, bizonyítékokon alapuló következtetéseket vonhatunk le.

• Alapvetően eltér-e a gyermekek élettana a felnőttekétől? Nem.
• Eltérőek-e a gyermekek táplálkozási szükségletei? Igen, különösen a fehérjeszükséglet lehet magasabb a növekedés miatt.
• Eltérőek-e a gyermekekre vonatkozó táplálkozási ajánlások a felnőttekétől? Többnyire nem, a felnőttekre vonatkozó ajánlások a legtöbb esetben megfelelőek a gyermekek számára is. Egyes ajánlások testtömeg-kilogrammonként vannak meghatározva, míg mások figyelembe veszik az egyéni izzadási rátákat, így a jelenlegi ajánlások már eleve tartalmazzák az esetleges eltéréseket.

Szénhidrát és zsír: Van-e különbség a gyermekek és a felnőttek energiafelhasználásában?

Bár mind a szénhidrát, mind a zsír fontos energiaforrás a szervezet számára, a gyermekek és a felnőttek eltérő arányban használhatják ezeket. A kisgyermekek elsősorban zsírt égetnek, és a szénhidrát felhasználásának képessége náluk alacsonyabb. Ezek az anyagcsere-különbségek a serdülőkor során csökkennek, különösen a fiúknál. Bár úgy tűnhet, hogy a gyermekek kevésbé „szénhidrátfüggőek”, mint a felnőttek, ez a gyakorlati ajánlásokat nem befolyásolja.

Miért? Mert a hosszan tartó testmozgás során a szénhidrátpótlás felnőtteknél bizonyítottan javítja a teljesítményt, és a tanulmányok arra utalnak, hogy ez a gyermekek esetében sincs másképp. A szénhidrátok hatékony hasznosulásához elengedhetetlen a jól működő emésztőrendszer. A fejlődés korai éveiben a gyomor-bélrendszer folyamatosan fejlődik, és a szénhidrátok felszívódásának képessége is javul. 5 éves korra általában kialakul a megfelelő felszívódási képesség. A testmozgás alatti szénhidrátfogyasztásra vonatkozó ajánlások a mozgás időtartamától és intenzitásától függenek. Mivel a gyermekek általában rövidebb ideig és alacsonyabb abszolút intenzitással edzenek, mint a felnőttek, a testmozgás alatti szénhidrátszükségletük is alacsonyabb lehet.

Hidratáció: A gyermekek másképp izzadnak?

A verejtékezés a bőrön keresztül a hőleadás egyik fő mechanizmusa mind a gyermekek, mind a felnőttek esetében. Mivel a gyermekek testfelülete a testtömegükhöz viszonyítva nagyobb (8 éves korban ez az arány körülbelül 50%-kal magasabb, mint a felnőtteknél), felmerül, hogy a sportoló gyermekek gyorsabban képesek leadni a hőt, mint a felnőttek. Ugyanakkor a verejtékmirigyeik kevésbé fejlettek gyerekkorban, ez megnehezítheti az izzadást és a hőleadást. A gyakorlatban úgy tűnik, hogy a felnőttek és az aktív gyermekek hasonló maghőmérsékletet tapasztalnak, még magas hőmérsékleten végzett testmozgás esetén is.

A felnőttekre vonatkozó jelenlegi irányelvek figyelembe veszik az izzadási rátát. Ha az izzadással járó folyadékveszteség jelentős, és a testtömeg 2%-át meghaladó csökkenést eredményez, általában ajánlott a folyadékpótlás. Az ivóvíz fogyasztásával a testtömeg-csökkenést 0 és 2% közé kell csökkenteni. Fontos elkerülni mind a túlzott súlygyarapodást, mind a túlzott fogyást. Nincs okunk megváltoztatni ezeket az irányelveket a gyermekek esetében, mivel a tanácsok már eleve az egyéni izzadási rátákon alapulnak.

Fehérje: Mennyi elég az utánpótlás sportolóknak?

Bár kevés kutatás foglalkozik a fiatal sportolók fehérjeszükségletével, általános egyetértés van abban, hogy a növekedésben lévő gyermekeknek valamivel magasabb a fehérjeigényük. Fontos azonban megjegyezni, hogy a több energiát felhasználó sportolók általában többet is esznek, így automatikusan nő a fehérjebevitelük is. Ezért a legtöbb esetben nincs szükség a fiatal sportolók fehérjebevitelének külön kezelésére. Kivételt képezhetnek azok, akik tudatosan figyelik a testsúlyukat, és esetleg energiahiányban szenvednek. Ilyenkor fontosabb az energiamérleg rendezése, és csak ezután foglalkozunk a fehérjebevitellel.

Legtöbbször a testsúlykontroll összefüggésbe hozható a jobb sportteljesítménnyel, fontos tisztában lenni a lehetséges kockázatokkal, mint például az energiahiány, a mikrotápanyag-hiány, a menstruációs zavarok, a csontritkulás és az étkezési zavarok. A fogyásnak vagy a testösszetétel megváltoztatásának mindig dietetikus és/vagy orvos felügyelete mellett kell történnie és nem versenyszezonban, hanem a felkészülési szakaszban.

Szükséges-e táplálékkiegészítőt szedni fiatal korban?

A táplálékkiegészítők használata elterjedt a az utánpótlás korosztályban. Egy, a junior atlétikai világbajnokságra kiválasztott 32 junior atléta részvételével végzett tanulmányban a minta 62%-a használt valamilyen táplálékkiegészítőt. Más tanulmányok 20-70% közötti prevalenciáról számoltak be, a kiegészítők többsége multivitamin és ásványi anyag volt. Általánosságban elmondható, hogy a táplálékkiegészítők nem ajánlottak a fiatal sportolók számára. Sokkal fontosabb a változatos és kiegyensúlyozott, egészséges étrend biztosítása, és a helyes táplálkozási szokások mielőbbi kialakítása.

Számos ok szól a táplálékkiegészítők szedése ellen ebben a korban:

1. A fiatal sportolók tápanyagszükséglete általában kielégíthető változatos és kiegyensúlyozott étrenddel. Ahelyett, hogy kiegészítőkre támaszkodnánk, a hangsúlyt az egészséges étkezési szokások kialakítására kell helyezni.
2. A táplálékkiegészítők hosszú távú hatásait gyermekekre és serdülőkre nem vizsgálták kellőképpen, így legtöbbször nem tudni mit okozhatnak. Fennáll a túladagolás, a mellékhatások és a későbbi egészségügyi problémák kockázata.
3. A táplálékkiegészítők nem csodaszerek! Nem helyettesítik a megfelelő edzéstervet, a pihenést és a regenerálódást.
4. A táplálékkiegészítők használata hamis biztonságérzetet kelthet a fiatalokban, és elterelheti a figyelmet az egészséges életmód egyéb fontos aspektusairól.
5. Ez egy óriási business. A táplálékkiegészítő-ipar gyakran célozza meg a fiatal sportolókat agresszív marketinggel, irreális ígéreteket téve a teljesítménynövelés terén.
6. Egyes táplálékkiegészítők tiltott szereket tartalmazhatnak, ami doppingvétséghez vezethet.

Fontos megjegyezni, hogy bizonyos esetekben, például orvosilag diagnosztizált hiánybetegségek esetén, indokolt lehet a táplálékkiegészítők alkalmazása. Ezt azonban mindig orvos vagy dietetikus szakember mondja meg.

Összegzés

Az utánpótlássportolók teljesítménye alacsonyabb, mivel a testmozgás időtartama rövidebb, mint a felnőtteké. Gyakran az abszolút edzésintenzitás is alacsonyabb. Nincsenek alapvető különbségek az anyagcserében, amelyek szükségessé tennék a felnőttekre vonatkozó táplálkozási ajánlások megváltoztatását. Ugyanazon irányelvek mentén haladva, amelyek figyelembe veszik a testmozgás időtartamát és intenzitását, a fiatal sportolóknak szóló tanácsok általában a szénhidrát- és folyadékbevitel alsó határán mozognak. Nincs szükség sportitalra, ha a gyerekek 30 percig futkároznak a pályán (de ilyenkor a felnőtt sportolóknak sincs).

Bár nincsenek külön irányelvek a gyermekek számára, fokozott óvatossággal kell eljárni a testsúlyszabályozás kérdésében. Ezt soha ne tegyük orvos és/vagy sportdietetikus szakértői tanácsa nélkül! A táplálékkiegészítők általában nem ajánlottak a fiatal sportolók számára, ahogyan a szélsőségesebb táplálkozási gyakorlatok, mint például a diéták, az alacsony intenzitású edzés stb. sem.

Számukra a legfontosabb a változatos, kiegyensúlyozott és egészséges étrend biztosítása, amely fedezi a növekedés és a fejlődés, valamint a sporttevékenység megnövekedett energiaigényét. A hangsúlyt az egészséges étkezési szokások kialakítására és a helyes táplálkozási ismeretek átadására kell helyezni.

Hivatkozások

Jeukendrup AE, Cronin L Nutrition and Elite Young Athletes in Armstrong N, McManus AM (eds): The Elite Young Athlete. Med Sport Sci. Basel, Karger, 2011, vol 56, pp 47–58